A német labdarúgó-válogatott teljesen megérdemelten jutott be a világbajnokságon a negyeddöntőbe, miután vb- és Eb-történelme legsúlyosabb, 4–1-es vereségét mérte Angliára.

A Nationalelf kezdő tizenegyébe visszatért az eltiltását letöltött Miroslav Klose. Leülte a sárga lapok miatti egymeccses eltiltását Jamie Carragher is, de a Liverpool hátvédje a kispadra került, Fabio Capello Matthew Upsont tette John Terry mellé a védelem tengelyébe.

A két csapat hasonló színkombinációban lépett pályára, mint az 1966-os vb-döntőn: a németek a hagyományos fehér-feketében, míg az angolok pirosban, igaz, ezúttal fehér helyett piros nadrágban. Eddig minden angol–német, kieséses szakaszban vívott párharc hosszabbításba torkollott a nagy tornákon – erre alighanem most is sokan fogadtak.

Először a 4. percben hördült fel a közönség, mikor Wayne Rooney ugrott volna meg, ha az asszisztens nem húzza be a lest (kérdéses, hogy miért tette...). Válaszul Mesut Özil lépett meg, egy az egyben nézett szembe Jamesszel, igaz, úgy fejezte be az akciót, ahogy ziccerben az utóbbi időben mindig: belerúgta a kapusba a labdát, az angol kapuvédő lábbal védett.

A 8. percben Lahm és Özil vezetett a jobb szélen akciót, de a beadást Terry eltakarította, az angol kontrát pedig simán megakasztotta a Nationalelf védelme. Az első tíz perc mindenesetre egy lövést hozott összesen és elég nagy csapkodást – a két csapatnak volt honnan lenyugodnia. Az angolok sokkal pontosabban játszottak a meccs elején, Capello csapata 70 százalékkal passzolt, míg a németek az 50 százalékot sem érték el.

Tíz perce nem volt már lövés, a tarthatatlan helyzetnek Sami Khedira vetett véget, de a német középpályás lökete az angol szurkolókat riogatta, Jamest nem... A 18. percben Jermain Defoe váltott Frank Lamparddal, akivel szemben szabálytalankodtak – szabadrúgás a „háromoroszlánosoknak” 28 méterről, középről. Lampard vállalta el a szabadrúgást, de a sorfalat tizedelte meg.

Derült égből német gól jött: egy hosszú indítás után Upson leállt viaskodni Miroslav Kloséval, de nem tudta elnyomni a német centert, aki erőszakosan megtartotta a labdát és a bal alsóba lőtt. 1–0! A gólpasszt a kapus Manuel Neuer jegyezte, nem gyakori eset...

James dührohamot kapott, Upson akcióját (és azt, hogy Terry nézelődött közben) látván meg lehetett érteni a kapus érzelmeit.

A góllal Klose beérte a vb-k góllövő-örökranglistáján Pelét, 12 gólos lett ő is – már csak a Ronaldo, Gerd Müller, Just Fontaine trió áll előtte.

Az angolok megpróbálták összeszedni magukat a váratlan gól sokkja után, Gareth Barry lövésig is eljutott, de Neuer simán hárított.

A 30. percben kis híján jött a második is, ismét Klose került ziccerbe, miután Müller zseniálisan ugratta ki, a középcsatár viszont ezúttal nem tudta James mellett a hálóba juttatni a labdát. Kevésen múlott. Az egész addig láthatatlan Defoe egy perc múlva a felső lécre fejelt, de az asszisztens lest intett – tévesen.

Két kihagyott ziccert megúszott az angol csapat, még egyet nem: Klose remekül indította Thomas Müllert a 32. percben, aki remekül látta meg, hogy Lukas Podolski teljesen üresen áll a bal szélen. A fiatal Bayern-játékos pontosan passzolt, Podolski átvette a labdát, majd James lába között, éles szögből a hosszúba lőtt. 2–0! A kérdés: ugyan mit művelt az angol védelem már megint?

A hátrányt Lampard próbálta csökkenteni, de a német tizenhatosonbelül kitört káosznak nem lett baj a vége. A 36. percben az angol védők Schweinsteiger szöglete után rohangáltak össze-vissza, Klose elhúzta a labdát két bekk között, de most nem tudott a kapuba találni.

Az angolok zavartnak és hit nélkülinek tűntek, de egy beívelés után szépítettek a 36. percben. Jobbról Steven Gerrard ívelt be, Upson emelkedett, és hibáját javítva a borzasztóan kifutó Neuer fölött a hálóba bólintott (2–1).

Egy perccel később Lampard gyakorlatilag egyenlített, de kísértett '66 (csak épp fordított előjellel): a középpályás óriási lövése a lécről messze a gólvonal mögé pattant, de az asszisztens nem jelzett gólt.

Elképesztő, hatalmas hiba volt, mely után alighanem újabb vita indul arról, hogy kell-e videobíró (kell, ez lassan nem kétséges, csak a FIFA nem akarja elismerni...).

A semmiből feltámadt angol válogatott megtalálta a hitet és a tüzet, ami hiányzott a játékából, és nagyon felpörgött a félidő végére. Ennek ellenére a játékrész alapján az egygólos német vezetés talán megérdemelt volt, a meg nem adott Lampard-gól viszont a vb egyik legcsúnyább játékvezetői (és asszisztensi) bakijának bizonyult.

Németország (illetve az NSZK) vb-történelme során 30 alkalommal került 2–0-s előnybe, egyszer kapott ki, 1938-ban, a svájciak elleni megismételt mérkőzésen (2–0-ról 2–4). A statisztika persze nem minden, legalábbis ebben reménykedtek az angolok.

Lampard nem csak reménykedett, hanem tüzelt is, az 52. percben: a Chelsea középpályása távoli, nagy erejű szabadrúgással döngette meg a lécet. Neuernek nagy szerencséje volt, mert elnézte a lövést, visszahúzta a kezét, a csattanástól alighanem megkönnyebbült...

Az 58. percben Defoe kapcsolt magasabb sebességi fokozatba a német bekkeknél, nagyot sprintelt egy rövid hazaadásra, de Neuer figyelt és az utolsó pillanatban mentett a támadó elől. Az 59. percben Thomas Müller ugrasztotta szét az angol védőket (bár szétnyíltak ők maguktól...), lövése szögletre vágódott – volna, ha az asszisztens nem látja másként.

Mindkét kapu előtt adódtak lehetőségek, még ha a játék színvonala nem is volt a legmagasabb, izgalmak bőven voltak. James Milner kapott a jobb oldalon labdát Rooneytól, lövését blokkolták, majd egy perccel később a német hátsó alakzat bravúros mentéssel tisztázott ismét.

A 63. percben Bastian Schweinsteiger gondolt egy merészet és lőtt egy "surranósat", a labda kevéssel kerülte el a célpontot, James kapujának jobb alsó sarkát.

Fabio Capello váltásra határozta el magát, lehívta Milnert és behozta Joe Cole-t. A 66. percben Wayne Rooney indult volna meg, de Arne Friedrich szabálytalanul megállította. A rendületlenül kísérletező Lampard lövése levágódott a sorfalról, Barry labdát vesztett, így nem maradt védekező középpályás, a németek akadálytalanul roboghattak át a középpályán.

Nem is vesztegettek sok időt: Bastian Schweinsteiger balról okosan, keresztbe passzolt a jobbösszekötő helyén üresen hagyott Thomas Müllernek, az ifjú Bayern-csatár felnézett, majd a rövidbe lőtt - hogy James miért mozdult el onnan, ahova a lövés jön, csak ő maga tudná megmondani. 3–1 a 67. percben!

Az angolok megint előrejöttek, megint elvesztették a labdát és megint megbűnhődtek: a bal szélen Mesut Özil robogott (Barry lassított felvételnek tűnt mellette), ziccerben középre passzolt, Thomas Müller köszönte, belőtte az üres kapuba. 4–1! Ennyire széteső angol védelmet azért ritkán lehet látni...

Capello behozta Heskeyt (Defoe jött le), míg Joachim Löw a kétgólos Müller helyére Trochowskit, Klose helyére Gomezt küldte pályára. Az angolok hite elpárolgott, bár Gerrard a 80. percben kis híján szépített egy jó lövéssel. A megint nagyot játszó Özilt Stefan Kiessling váltotta, Johnson helyére Shaun Wright-Phillips érkezett.

A 88. percben a gyenge vb-t záró Rooney próbálkozott éles szögből, sikertelenül, majd Lampard adott munkát Neuernek. Ezzel el is lőtték az angolok a puskaporukat, Németország 4–1-es győzelmével teljesen megérdemelten jutott tovább a rengeteget hibázó, lassúnak bizonyuló Capello-csapattal szemben.

Sokan és sokat fognak még beszélni az óriási bírói bakiról az első félidő végén, de ez nem változtat a tényen: Németország jobb volt, az angol védelem pedig az utóbbi évek egyik leggyengébb teljesítményét mutatta ezen a nagyon fontos mérkőzésen. A Nationalelf 4–1-es sikerrel lépett tovább a negyeddöntőbe.